Merre tovább Szőke Tisza
Ma, mint már sokan tudják, a végrehajtó a Cégközlönyben a hajót eladásra kínálja, feltehetően árverés formájában. Ugyanakkor a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) még nem fejezte be a vizsgálódását a hajóval kapcsolatban, a hajó egészének státusza ideiglenesen védett és így a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell rá alkalmazni. A fentiek fényében a végrehajtónak a 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet alapján az árverési hirdetményben kell a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni, valamint árverés időpontja előtt legkésőbb 15 nappal a Hivatalt értesítenie. Amennyiben a KÖH képviselője élni kíván az állam elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles nyilatkozni. A tulajdonszerzésnek valószínűleg ez lesz a forgatókönyve.
Az új tulajdonosnak azonban nem lesz sokkal több joga, mint most a végrehajtónak, ameddig a KÖH nem dönt. Néhány újság szerint fémkereskedők hada érdeklődik a hajó után, nézzük mi vár ezekre a hadakra.
Először is bizonytalanság, hogy mit véd le a KÖH. Az egész hajót, a hajótestet, vagy semmit. A hajó ideiglenes védelem alatt áll, így talán nem túl merész az a feltételezés, hogy a hajóra lehet alkalmazni az 50.§-t (A Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszűnését). E szerint három oka lehet a védettség megszűnésének.
- A védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn. Én nem hiszem, hogy ilyen jogcímen meg lehetne tőle vonni, hiszen a világ legnagyobb kétkéményes oldalkerekes gőzhajójával van dolgunk, amely az utolsó, még szét nem bontott, magyar távolsági gőzös.
– Kikerül egy gyűjteményből és egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja. Ez itt biztosan nem játszik szerepet.
– A tárgy megsemmisül. Mivel ebben a pillanatban senki nem tudja vizsgálni, így ez nehezen eldönthető. Talán a 2010-es sikeres NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pályázathoz készült anyagból tudnának információt meríteni. Ugyanakkor a KÖH-höz eljutott hajók, ritkán vannak jó állapotban. A Petőfi gőzös kiégett 1998-ban, 600 000 $ volt a kár, mégis megkapta a védelmet. A Balaton csavargőzös szintén kiégve,parton állva kapott védelmet. A legutoljára védelem alá került ex Buda Etele típusú hajó rendbehozatala is több százmillió forintba kerül.
Másodszor, ahogy az új tulajdonos birtokába kerül a hajó, fizetnie kell a kikötő tulajdonosának. Persze lehet, hogy a hajó és a kikötő gondnoka egy és ugyanaz a cég, a Tiszayacht. Ők a legvalószínűbb tulajdonosjelöltek, hiszen részben a nekik fizetendő kikötői díjtartozás miatt van végrehajtás alatt a hajó. A Tiszayacht a tartozás fejében megkaphatja a hajót. Minden más tulajdonosnak tehát fizetnie kell a kikötődíjat is a KÖH védelem lezárásáig, ha védetté nyilvánítják, akkor természetesen utána is.
A fentiek mellett az új tulajdonosnak még számos törvényi előírásnak, kell megfelelni, ha a hajónak akár csak egy kis része is védelem alá kerül. Például:
– 61/A. § Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át
– 69. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.
– 86. § (1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg.
Ezek alapján nem biztos, hogy egymást fogják taposni a licitálok.
Források:
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyak
„A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény [KöTv.]
