A Szőke Tisza pusztulásáért sokak szerint a Tiszayacht Kft. magatartása volt a felelős. Az tény hogy a Tiszayacht kft többszörösen is érintett a hajó ügyében, hiszen ő volt az a cég, aki jelképes összegért megkapta a hajót, azzal a céllal, hogy felújítsa a hajót és hasznosítsa maga számára egészben. Ezen cég volt az, aki aztán eladta a hajót a Szeviép csoportnak. Majd ő volt az, aki a kikötői díjhátralék miatt végelszámolást kezdeményezett. Végezetül, mint a kikötő tulajdonosa, ő volt felelős a hajó teleltetéséért, ő volt, aki középről a mély vízből a sekély part mellé húzta 2011 novemberében, amely félő, hogy a hajó végső nyughelyévé vált /válik.

Ennek az érintettség láncnak a felgöngyölítése meghaladja az energiánkat és tudásunkat, de mivel birtokukba jutott a Hasznosítási Szerződés, vagyis az első láncszem ezért, nyilvánosságra bocsájtjuk.

Tiszaycht szerződés a Szőke Tisza gőzös ügyében

Bár nem vagyunk jogászok azért a szerződésből számos kötelmet tudunk azonosítani. Persze ez nem nagy tudás, hisz a szerződés expressis verbis ki mondja, hogy „jelképes összegért (100 Ft) azzal a kikötéssel, hogy a hajó Szegeden marad, nem kerül feldarabolásra,” – a hajót darabolták már kérdéses, hogy a szerződés itt nem vesztette hatályát -, „hasznosításra a Tiszayacht Kft tervei került sor.”  Utóbbira se került sor.

Ugyanakkor a szerződés a következő bekezdésen kimondja, hogy a Tiszayacht saját területén biztosít helyet – ez rendben is volt -, valamint, hogy saját költségén a hajót a zagy téren kiapasztja az időjárás és a vízállás függvényében. Nos a szerződés ezen pontja soha nem teljesült, a hajó soha nem került ki szárazra, amíg a Tiszayacht volt a tulajdonosa.

Nálam a láncszem már itt elpattant, a Tiszayacht nem teljesítette a szerződében vállaltakat, mivel a kötelmek nem teljesültek így feltehetőleg a szerződés hatályát vesztette. Innentől megkérdőjelezhető az adásvétel és az árverezés is. A teleltetésbe most ne menjünk bele, az a láncszem se egy tündérmese. Egyelőre higgyük el a Tiszayachtnak, hogy Szegeden az olvadó jég benyomta a hajó oldalát, emelkedjünk felül gyermekkori élményeinken, miszerint a vízzel telt üveget a víz fagyása nyomja szét és nem a jégolvadás.

Kárpáti Zoltán

A Szőke Tisza (Nyilvántartási szám: U-10248) ex IV. Károly, ex Sas, ex Szent Imre, ex Felszabadulás kétkéményes, termes gőzös ügyében fordulok Önökhöz, amelyet februárban ideiglenes védelem alá vettek, KÖH műtárgy-nyilvántartási azonosítószám 305473.

Folyó hó elsején tudomásunkra jutott az MTI cikkéből, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakértője „a hajótest rossz állapota miatt nem javasolja egyben megőrizni a szegedi Szőke Tisza gőzöst a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által felkért szakértő, aki csak a közel százéves hajó bizonyos elemeinek védelmét ajánlja.”

A hajó rossz állapotával mi is tisztában vagyunk, de menthetetlenségében nem vagyunk biztosak. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a hajó a víz alatt van és így érdemben vizsgálni a tényleges állapotát nem lehet. Viszont ismerjük Szabó Endre, a hajót Építő GANZ Danubius jogutódja ügyvezetőjének és vezető hajómérnökének a szakvéleményét, miszerint a „hajót nem szükséges kapkodva szétbontani”. Ugyanakkor a hajó menthetősége mellett szól az az érv is, hogy 2010-ben a  Szeviép tulajdonában lévő Technológiai Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kht. 556  millió forintot nyert „a Szőke Tisza gőzhajó interaktív kiállítótérré alakítására” című pályázattal a hajó felújítására az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) „kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése ” című, DAOP-2.1.1/G-11 kódú régiós pályázaton. Ezekből arra következtetünk, hogy a hajót két éve még a NFÜ is menthetőnek tartotta és megmenekülését rentábilisnak értékelte.

Fentiekre való tekintettel kérem Önöket, hogy éljenek azzal a lehetőségükkel, hogy három hónappal meghosszabbíthatják a műtárgy ideiglenes védelmét, valamint kérem, hogy az új tulajdonosnak segítsék a hajó mentését a megfelelő engedélyek kiadásával. Az új tulajdonos jelezte, hogy ki akarja emelni a hajót, ha ez megtörténik, vagy ha már csak a felúsztatás megtörténik, Önök érdemben tudják vizsgálni a hajót.

Budapest, 2012. június 04.

Fotópályázat és kiállítás a szentléleki pálos kolostorért 2012

A Miskolc közelében levő szentléleki 14. századi pálos kolostorrom megmentéséért a civil kezdeményezésként működő Csatárlánc fotópályázatot hirdet. Célunk, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét a hely történelmi, kulturális, művészeti, természeti értékeire. Továbbá szeretnénk ráirányítani a figyelmet az épített örökség védelmére.

A pályázatra beérkezett, szakmai zsűri által kiválasztott képekből kiállítást szervezünk a Miskolci Galériában, 2012 augusztusában.

További információ >>

Imént tudtuk meg, hogy a szakértő nem javasolja a Szőke Tisza egészben történő mentését. Ezzel nagyon valószínű, hogy a hajó számára az utolsó felvonás következett be.

A hajót értékmentő-fémkereskedők nyerték meg a Liciten 4 millió forintért. A Szeged Ma délelőtt számolt be, hogy Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány és a Magyar Hajózásért Egyesület támogatásával, egy fémkereskedéssel foglalkozó céggel közösen pályáznak. A céljuk, hogy hajót szétbontsák és a használhatónak vélt elemeket megőrizzék és beépítsek egy valamikor megépülő új hajóba. A többi fém hulladékot a fémkereskedő cég értékesíti.

Természetesen ez nem meglepő, bár sokan azt gondolják, hogy ez egy új formáció, de nem az, már március 5-én ez volt a terv. Dr. Balogh Tamás a TIT HME vezetője a következőkről számol be:

„Március 5-én reggel a szegedi városi televízió munkatársai – szintén olvasva a honlapunkon lévő tanulmányt – egy nyilatkozatot kértek Dr. Balogh Tamástól. A műsorban további interjúalanynak kérték fel Molnár János Urat, a Tiszayacht Kft. képviseletében. Tőle tudtuk meg, hogy a Magyar Hajózásért Egyesület már megkereste őt a roncsmentés céljával. Molnár Úr elmondta, hogy az az elképzelésük, hogy a felszámolás alatt álló tulajdonostól átveszik a hajót és a bontás során elvégzik a még megmenthető részek szakszerű kiemelését, mentését. Ekkor jeleztük, hogy ez kockázatos lépés, mert ha a hajó műemléki védelem alatt áll (aminek a lehetősége a Műemlékek.info honlap alapján merült fel – hiszen ezen műemlékként tartják nyilván a hajót), akkor azzal esetleg – ha nem kellő körültekintéssel járnak el – a tulajdonost terhelő, a műemléki jelleg megóvásával összefüggő valamennyi kötelezettséget is átveszik.”

Azt hiszem, ezek után már sejthetjük ki a meg nem nevezett fémkereskedő, főleg ha azt is tudjuk, hogy ő volt a felszámolt Szőke Tisza Hajó kft fő hitelezője. Ő indította a felszámolást a hajó tulajdonosa ellen. Mint a legfőbb hitelezőnek logikus pályázni, legalább a tartozás fejében, hiszen a Szőke Tisza Hajó kft. egyetlen vagyontárgya a hajó, ha nem kell el máshonnét nem tudja  behajtani a pénzét.

Nos, hát valahol itt végződik a hajó Kálváriája.

De hol kezdődött?

Igazából Szegeden, hogy mikor azt pontosan nem tudni valamikor a 2000. év környékén. A hajóra költeni kellett, pénz természetesen nem volt rá. A probléma úgy oldódott meg, hogy jött egy Jelentkező, (Értékmentő), aki vállalta, hogy jelképes összegért megveszi a hajót és múzeumot és éttermet csinál belőle. A hajdani értékmentő neve: Tiszayacht kft.

Íme az MTI tudósítás erről, amit Anno Popovits József  Tiszayacht ügyvezető igazgatójával készítettek:

Most már csak az a kérdés mit szólunk mi?

Én, Kárpáti Zoltán protestálok az ellen, hogy a Magyarország utolsó kétkéményes gőzhajójával ezt meg lehet tenni. Protestálok az ellen, az ellen, hogy magyar ipar büszkeségéről száz bőrt lehúznak, lehúztak.

Zárószó helyett pedig álljon egy rész Vörösmarty Mihály: Zalán futásából , amely mindent elmond érzéseimről:

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sűrű fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.
Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
A riadó vak mélységet fölverje szavával,
S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?
Hol vagyon? Ah ezeren némán fordulnak el: álom
Öldösi szíveiket, s velök alszik az ősi dicsőség.
A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb
Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.
Engem is, a nyugalom napján, ily év hoza fényre
Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó
Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel
S rajta veszett örömem dalait panaszosra cserélvén,
Hasztalanúl eget és földet kérlelve betölték.

Budapest, 2012. június 1., péntek (MTI) – A hajótest rossz állapota miatt nem javasolja egyben megőrizni a szegedi Szőke Tisza gőzöst a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által felkért szakértő, aki csak a közel százéves hajó bizonyos elemeinek védelmét ajánlja.

A Szőke Tisza a közelmúltban süllyedt meg a tápéi téli kikötőben, miután az olvadó jég benyomta a gőzhajó elkorrodálódott oldallemezét, és a hajó kajütablakain beömlött a víz. A gőzhajót februárban helyezték ideiglenes védelem alá, majd megmentése érdekében a KÖH március 9-i helyszíni szemléjén néhány civil kérelmezte, hogy bizonyos beavatkozásokat végezhessenek el a hajótest dőlésének megakadályozására – mondta el az MTI-nek pénteken a KÖH Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője.
Buzinkay Péter kiemelte: a hivatal néhány napon belül kiadta az engedélyt az azonnali munkavégzésre, a március 9-i szemlén eltervezett beavatkozások azonban végül nem voltak megvalósíthatók.
“Miután a Szőke Tisza a mederfenékre ült, el kellett hárítani azt a veszélyt, hogy a hajó felboruljon, esetleg másik objektumra dőljön” – emlékeztetett a szakember. Mint hozzáfűzte, a szivattyúzás ehhez nem bizonyult elég hatékonynak – a hajótesten nagyobb lékek voltak, és ezeken keresztül folyamatosan ömlött vissza a víz -, így más módon sikerült biztosítani a hajó stabilitását: vassodronyokkal rögzítették a parthoz.
Buzinkay Péter elmondása szerint az örökségvédelmi hivatal pénteken kapta meg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakvéleményét, amely a hajótest rossz állapota miatt nem javasolja egyben megőrizni a Szőke Tiszát, ehelyett a vízi jármű bizonyos elemeinek védését javasolja. A végső döntés a KÖH Műtárgy-felügyeleti Irodájának a várhatóan június első hetében megszülető védési határozatától függ.
A lapátkerekes gőzhajót a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében építették 1917-ben; 1919-től a SAS, 1930 és 1944 között a Szent Imre, később a Felszabadulás, végül a Szőke Tisza nevet viselte. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött, és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. Utoljára ötven éve újították fel.
A Szőke Tiszára kiírt ártárgyalást a napokban egy értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg, amely a tervek szerint a menthető részeket kiemeli, és újjáépítve a hajót felhasználja majd azokat.

A mai nap megtudtuk, hogy a Szőke Tiszát az egyik korábban már menteni szándékozó civil csoport vette meg „értékmentés” céljából. A körvonalozódó terv megegyezik a Zoltán Gőzös Közhasznú Társaság 2002-es tervével, vagyis egy új hajót építenek felhasználva a régi egyes részeit, valamint megtudtuk az MTI hírből, hogy „amíg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem nyilatkozik arról, hogy mely részeket veszik védelem alá, nem tudják aláírni az adásvételi szerződést. A nyertesek nem tudják átvenni a tulajdonukat, nem kezdődhet meg a hajótest mentése sem.“

A leírtakból néhány dolog zavaros számomra, biztos bennem van a hiba.

Most akkor valaki lenyúlta a Zoltán Közhasznú Alapítvány ötletét? Hiszen ez az ő tervük volt. Ki volt a tettes? TIT HME, aki gyűjtésben partner volt? Vagy a Magyar Hajózásért Egyesület? De hisz ők szorosan együttműködnek az alapítvánnyal, hiszen ismerjük a Sopron motoros példáját? Hát akkor?  Akkor lehet, hogy a Zoltán Közhasznú Alapítvány áll a hajó vásárlása mögött? De hisz ő nekik csak 140 ezer forint jött össze, az is csak a pályázat lezárta után. Most akkor ki vette meg és kinek?

Miért is nem lehet aláírni az adásvételt? Na, már megint egy kérdés! A hajó jelen pillanatban ideiglenes védelem alatt áll, tehát  az örökség védelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-a alapján az államnak elővásárlási joga van, ezt az elővásárlási jogot 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 22. § tovább szabályozza. E passzus 4. bekezdése a következőket mondja:

„Árverés útján történő értékesítés esetén az árverési hirdetményben az árverés szervezője, a kereskedő (bizományos, végrehajtó) köteles a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni, és az árverés időpontja előtt legkésőbb 15 nappal a Hivatalt értesíteni. Amennyiben a Hivatal képviselője élni kíván az állam elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles nyilatkozni.”

Tehát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyorsan fog dönteni, hogy igény tart-e a hajóra vagy sem. Ha nem tart rá igényt, akkor semmi sem gátolja őt tulajdonszerzésben és elkezdheti a mentést, persze egyeztetve a Hivatallal. De hát akkor miért kenik a Hivatalra, hogy, amíg  nem döntenek, nem tudják menteni a hajót? Mi ez? Így akarják befolyásolni a Hivatalt?

Nem szaporítom a kérdőjeleket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudja a dolgát, ismeri a törvényeket, hisz mind ott van a weboldalán. Tény, hogy érdemben nem tudja vizsgálni a hajót és így nehezen tud dönteni. Segíteni kellene, nem újjal mutogatni rájuk.

Kárpáti Zoltán (értetlenkedő)

Kultúra-műtárgy
Értékmentők vennék meg a szegedi Szőke Tisza gőzöst

Szeged, 2012. május 30., szerda (MTI) – Egy értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg a szegedi Szőke Tisza gőzösre kiírt ártárgyalást – közölte a Csabaholding Kft. felszámolóbiztosa szerdán az MTI-vel.

Ézsiás László hozzátette: addig azonban, amíg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem nyilatkozik arról, hogy mely részeket veszik védelem alá, nem tudják aláírni az adásvételi szerződést. A nyertesek nem tudják átvenni a tulajdonukat, nem kezdődhet meg a hajótest mentése sem – hangsúlyozta.
A gőzöst februárban helyezték védelem alá. A megmentése érdekében márciusban néhány civil – mások mellett a mostani ártárgyalás győztesei – a védelem néhány napra történő felfüggesztését kérte, hogy az akkor még sekélyebb folyómederből kiemeljék a jelentősen megdőlt hajótestet. Erre engedélyt azonban csak késő tavasszal kaptak, így amikor megpróbálták kiemelni a hajótestet, nem jártak sikerrel. Mostanra viszont a hajótest még jobban bedőlt, egyelőre vassodronyokkal próbálják a parthoz rögzíteni, hogy ne süllyedjen el, de azt még nem látni, hogyan és mikor lehetne kiemelni.
Az ártárgyalási kiírásra két csoport jelentkezett. Az egyik csak fémkereskedéssel foglalkozott, a másik társaság egy része viszont azokból az amatőr hajómentőkből áll, akik már tavasszal is megpróbáltak segíteni az egykori gőzösön. Az árverésen ők adták a jobb ajánlatot. A tervek szerint a menthető részeket kiemelik és újjáépítve a hajót felhasználják majd azokat. A vashulladékot pedig a csoport másik része értékesíti majd.
Egyelőre azonban mindenki a hivatal állásfoglalására vár. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy bár a szakértői vélemények szerint menthetetlen a Szőke Tisza gőzös teljes hajóteste, bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak. A vizsgálat megkezdődött, hogy a szegedi gőzhajó mely elemeit lehet megmenteni.
A Szőke Tisza a közelmúltban süllyedt meg a tápéi téli kikötőben, miután az olvadó jég benyomta a gőzhajó elkorrodálódott oldallemezét és a hajó kajütablakain beömlött a víz. Rossz állapota miatt korábban nem kapott engedélyt arra, hogy a folyóparton horgonyozzon, így 2000 óta áll a téli kikötőben.
A Szőke Tisza gőzhajó felújítására a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 2010-ben 556 millió forint támogatást nyert, a cég azonban nem tudta előteremteni az önrészt, ezért kihátrált a pályázatból.
A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amelyet 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. Utoljára ötven éve újították fel.

Forrás: MTI

Ma, mint már sokan tudják, a végrehajtó a Cégközlönyben a hajót eladásra kínálja, feltehetően árverés formájában.  Ugyanakkor a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) még nem fejezte be a vizsgálódását a hajóval kapcsolatban, a hajó egészének státusza ideiglenesen védett és így a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell rá alkalmazni.  A fentiek fényében a végrehajtónak a  10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet alapján az árverési hirdetményben kell a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni, valamint árverés időpontja előtt legkésőbb 15 nappal a Hivatalt értesítenie. Amennyiben a KÖH képviselője élni kíván az állam elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles nyilatkozni. A tulajdonszerzésnek valószínűleg ez lesz a forgatókönyve.

Az új tulajdonosnak azonban nem lesz sokkal több joga, mint most a végrehajtónak, ameddig a KÖH nem dönt. Néhány újság szerint fémkereskedők hada érdeklődik a hajó után, nézzük mi vár ezekre a hadakra.

Először is bizonytalanság, hogy mit véd le a KÖH. Az egész hajót, a  hajótestet, vagy semmit. A hajó ideiglenes védelem alatt áll, így talán nem túl merész az a feltételezés, hogy a hajóra lehet alkalmazni az 50.§-t  (A Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszűnését). E szerint három oka lehet a védettség megszűnésének.

-          A védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn. Én nem hiszem, hogy ilyen jogcímen meg lehetne tőle vonni, hiszen a világ legnagyobb kétkéményes oldalkerekes gőzhajójával van dolgunk, amely az utolsó, még szét nem bontott, magyar távolsági gőzös.

–          Kikerül egy gyűjteményből és egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja. Ez itt biztosan nem játszik szerepet.

–          A tárgy megsemmisül.  Mivel ebben a pillanatban senki nem tudja vizsgálni, így ez nehezen eldönthető. Talán a 2010-es sikeres NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pályázathoz készült anyagból tudnának információt meríteni. Ugyanakkor a KÖH-höz eljutott hajók, ritkán vannak jó állapotban. A Petőfi gőzös kiégett 1998-ban, 600 000 $ volt a kár, mégis megkapta a védelmet. A Balaton csavargőzös szintén kiégve,parton állva kapott védelmet. A legutoljára védelem alá került ex Buda Etele típusú hajó rendbehozatala is több százmillió forintba kerül.

Másodszor, ahogy az új tulajdonos birtokába kerül a hajó, fizetnie kell a kikötő tulajdonosának. Persze lehet, hogy a hajó és a kikötő gondnoka egy és ugyanaz a cég, a Tiszayacht.  Ők a legvalószínűbb tulajdonosjelöltek, hiszen részben a nekik fizetendő kikötői díjtartozás miatt van végrehajtás alatt a hajó. A Tiszayacht a tartozás fejében megkaphatja a hajót. Minden más tulajdonosnak tehát fizetnie kell a kikötődíjat is a KÖH védelem lezárásáig, ha védetté nyilvánítják, akkor természetesen utána is.

A fentiek mellett az új tulajdonosnak még számos törvényi előírásnak, kell megfelelni, ha a hajónak akár csak egy kis része is védelem alá kerül. Például:

–          61/A. § Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át

–          69. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.

–          86. § (1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg.

Ezek alapján nem biztos, hogy egymást fogják taposni a licitálok.

Források:

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyak
„A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény [KöTv.]

195 éve ezen a napon, 1817 03.21 Bernhard Antal hajózási vállalkozó a Dráva menti Sellyén vízrebocsátja az első Magyarországon épített gőzhajót, az uralkodó feleségéről elnevezett Carolinat.

Ez a hajó a Habsburg birodalom első ténylegesen működő gőzhajója, és egyben az első gőzhajó a Dunán.

Sajnos a hajóról nem sokat tudunk. Egy metszet maradt róla, valamint újságcikekk, és néhány tanúsítvány. Tervrajz semmi. A hajó mérete mai szemmel kicsi.

Első magyar gőzhajó és a világ első vontatója a Carolina gőzhajó

Bauer Gáspár, a  Theresium mechanika és hidraulika és geometria tanára és Stelzhammer Kristóf közjog tanár és Kudriaffsky hajózási felügyelő jegyzőkönyve alapján a hajó:

• Hossza 42 bécsi láb (13,37 m)
• Szélessége 23 ½ bécsi láb (3,16 m)
• Merülése 3 bécsi láb (1,02 m)

A hajó szlavóniai tölgyfából készült, gőzgépe 18 KW teljesítményű volt. Különlegessége, hogy nem a fedélzetén szállította az árut, hanem maga után kötött dereglyéket vontatta, ezzel ő lett a világ első vontató hajója. A gőzgépe a gőzt nem egy üstszerű edényben fejlesztette, hanem korát megelőzve egy réz csőrendszeren keresztül, ez hatalmas hatásfok emelkedést hozott. Ugyancsak korát megelőző technológiai újítás volt a változtatható állású lapátkerék is.

Ezt gőzhajót később több száz, sőt több ezer Magyarországon gyártott lapátkerekes gőzhajó követte, amelyből már csak egy maréknyi maradt.  A Zoltán vontató (nem Magyarországon gyártott), a Kossuth termes gőzös, a Szőke Tisza kétkéményes termes gőzhajó, a Petőfi termes gőzhajó és a Neszmély vontató.

Remélhetőleg őt év múlva számban nem megfogyatkozva, de megfiatalodva köszöntik  a 200 éves magyar hajógyártást.

Már majdnem vízmentes a Szőke Tisza orra.

Ma kora délutántól kezdtek szivárogni hírek, hogy újra úszik az a Szőke Tisza. Egyenlőre hivatalos források még nem erősítették meg, de a Szeged Ma beszámolója szerint az  orrhelységek már szárazak. De a víz alatt levő ablakokat le kell zárni, hogy le lehessen állni  a szivattyúzással.

További Információ

http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/szivattyuzzak-a-vizet-a-szoke-tisza-hajobol.html

Szőke Tisza Története