Egy „közlekedési eszközről”, egy hajóról szól most ez a – még mindig reménykedő – nekrológ, amelynek a sorsáért éppen harminc éve próbálok tenni, s amely most az emberi gondatlanság, kapzsiság, közömbös oda nem figyelés és számos más felsorolható vétek, avagy bűn eredményeképpen 2012-ben elpusztult végleg. Élt pontosan 95 évet.

„Pusztulásában is pompás a kétkéményes gőzhajó.”
”Szakmai befektető vette meg a Szőke Tiszát.”
”A Szőke Tisza mindenesetre még ma is őrzi szépségét, az első osztályú lépcsőház ugyanúgy lenyűgözi a belépőt, mint első útján, 1917-ben.”
„Hajó marad” – olvasom az eseményekről tudósító – és korábban folyamatosan optimista írásokat az interneten.

2012. március 18-i az egyik legfontosabb hír, amit a szomorúság és tehetetlenség hangja itat át:
„A Szőke Tisza mentésének első szakasza – a civil önkéntesek által saját eszközökkel, illetve felajánlások segítségével végzett mentés – véget ért. Sajnos eredménytelenül… Az önkéntesek és a munkagépek tegnap levonultak a hajóról. A március 12 óta tartó mentés során a lelkes önkéntesek folyamatos harcban álltak a hajótestbe betört vízzel. Bár időszakosan kisebb sikereket értek el, ezek sajnos nem bizonyultak tartósnak.(…) Igény esetén a civilek biztosan segítenek ezután is, de erőforrásaikat és lehetőségeiket a feladat immár meghaladja. Eddig is csak a hajó és a hajózás iránti szeretet vette rá őket, hogy olyan nehézségekkel is szembeszálljanak, amelyeket mások kapásból leküzdhetetlennek minősítettek. Tisztelet és köszönet mindenkinek, aki részt vett a munkában, vagy pénzzel, technikai eszközökkel segített!” Ekkor már tulajdonképpen mindennek vége volt, ami magánkezdeményezésen múlt. Állami beavatkozás kellett volna. De akkor, amikor megtörtént, már késő. Nem véletlenül adtam a Népszabadság hasábjain 2012 áprilisában megjelent írásomnak a „Pató Pál gőzöse” címet. Így szól a vége: „…most nem Szeged, nem a Tisza, hanem Magyarország egyetlen nagy gőzhajója pusztul el, s erre még az sem ír, ha megtaláljuk, megnevezzük a felelősöket!”

Ma – a pusztulás bekövetkezése után – az utolsó mondatrész igazságában már nem vagyok annyira biztos…

Szőke Tisza Szeged Tápé (A kép Ráday Mihály tulajdona)

Strand, étterem, diszkó

A Hajózástörténeti és Hajómodellező Klub 1979-ben alakult meg és 1981-ben belépett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatba. Honlapjukon az utóbbi évben folyamatosan és részletesen nyomon kísérik az öreg hajó sorsát, javaslatokat tesznek, aggódnak, s igyekeznek a figyelmet ébren tartani. Ezt teszi, tette a Délmagyarország c. napilap, a „Szeged ma”, meg még számos más fórum az elmúlt években. Most már mondhatjuk, hogy sikertelenül.

Ennek az írásnak a szerzője is mondhatja, hogy nem volt tétlen ez ügyben. Már 1983-ban(!) beszéltem a hajóról, s mutattam a tévében intarziás belső burkolatait, kovácsoltvas- és rézdíszeit, metszett üvegeit, háromkarú díszlépcsőjét. „…a régi híd közelében áll a vízen egy kétkéményes öreg hajó, a Szőke Tisza. Hozzákötve népszerű strand. A hajó maga vendéglő. Belső terei is gyönyörűek. Gondos kezek még a gőzgépét, a hajtóművét is felújították. Kevés megmaradt közlekedési matuzsálemünk egyike…” Egy évvel később, 1984 júniusában már meg kellett fogalmaznom egy kérdést is: vajon „a strand, a bár, az étterem bevételeiből elkülönítik-e azt az összeget, amely a további karbantartáshoz kellhet a jövőben?”
Nem tettek semmi ilyet! A még versenytársak nélkül álló köztelevízió mind a két csatornáján látható műsorban elhangzott – majd újságban, a Magyar Nemzet hasábjain is megjelent – vészjelzést sokan hallhatták, olvashatták. Írtam azután róla 1999-ben és 2000-ben még a Népszabadságban is. Azt hittem ez, a nyilvánosság majd segít. Nem így történt.
A hajót diszkó bárként működtette egy „vállalkozó” a Kádár-kor végén még, majd – miután a hajót lestrapálták, a hasznot elvitték, bezárt a bazár…

Szőke Tisza Szegeden (A fotó Ráday Mihály tulajdona)

A Duna legszebb gőzösét, a Zsófiát, amin az állam- és kormányfőket, pártfőtitkárokat hajóztatták a Horthy-korszakban és a pártállam idején is, már régen szétvágták, aztán követték sorban a többiek, még a kétkéményes Deák Ferenc is, majd végül, a – már csak a Margitszigethez kikötve SZOT-üdülőként használt – Visegrád is. Azt is földarabolták ócskavasnak, akárcsak a többi folyami gőzhajót. A Kossuth megmenekült. Benne van saját gőzgépe is, de ma (még) működésképtelen. A Lánchíd mellett kötötték ki, s 1985-ös (újra)felavatásakor a miniszter még meg is említette, hogy „ha a Ráday nem rágja annyit a fülem… ma nem állnánk itt”. Szeretném hinni, hogy folyamatos karbantartása biztosítva van/lesz a jövőben. Kisöccsét, az egykéményes Petőfit, mely sokáig Pesten, a Lánchídtól északra, az Akadémia előtt állt kikötve, elvitték Belgrádba felújítani: ott égett le az egész felépítménye. A test maga megvan, most Neszmélyben őrzik. Volt még egy kis gőzös, a Zoltán nevű vontatóhajó, ami, mint csónakház szolgált Százhalombattán. Felfedezték, beazonosították, s kiderült, ez a legrégebbi megmaradt gőzhajónk: 1869-ben született! A hajót a Dunamenti Hőerőműtől megkapta, a nevét felvette az öreg vízi járművek mentésére, fenntartására létrehozott civil alapítvány. Ma megtekinthető épen Neszmélyben az alapítvány kikötőjében, s ünnepeken Budapestre is eljön. Egyetlen nagy, úgynevezett „termes” gőzösünk maradt meg, a IV. Károly, melyet a trónfosztás után Sas-ra, 1930-ban Szent Imrére kereszteltek át, a II. világháborút túlélve pedig 1947-ben, miután hazahozták Ausztriából, Felszabadulás lett a neve. Majd az 1970-es évek végén átvitték a Dunáról a Tiszára, hogy nyugdíjas éveiben Szeged lakosságát és vendégeit szolgálja, mint étterem és strandhajó. Senkiben (bennem sem) merült föl a gyanú, hogy azért kapta ott a Szőke Tisza II. elnevezést, mert az első Szőke Tisza néven ugyan e célra, s ugyanarra a helyre kikötött öreg hajó már ebbe a szolgálatba belepusztult!

Szőke Tisza intarziás felső szint. (Fotó: Ráday Mihály)

Szeged lett a tulajdonos tehát és a város cége, a helyi Vízművek a hajó „kezelője”. Ők, a használók és bérlőik, a strandot, vagy a diszkót üzemeltetők sem költöttek egyetlen petákot sem a folyamatos karbantartásra. De így nem is igaz. Költöttek rá. Amikor észlelték, hogy vékonyodik a szegecselt hajótest fenéklemeze, kiöntötték azt betonnal! Aztán 100.- (nem elírás: száz) forintért vette meg a várostól a termes gőzöst a MAHART TISZAYACHT Kft.
Kezemben egy kópia arról az árajánlatról, amit a megoldás keresésére kész, lelkes (később a Zoltán Alapítvány elnökévé lett) Portás Csaba kezdeményezésére válaszul a Kft ügyvezető igazgatója, Popovits József adott. A hajótest úszóképessé tételét 70 millióra, fedélzetének felújítását 40 millióra, belső tereinek felújítását 50-re, a gőzgép és motortér rendbetételét 6, a fedélzet teljes felszerelését és festését további 12 millióban rögzíti az árajánlat, melynek időpontja 2002, július 2. Érdekesség e szerződési ajánlatból két olyan bekezdés, amit érdemes betűhíven idézni:

„A MAHART TISZAYACHT Kft. a felújítási költségeket úgy adja meg, hogy azok tartalmazzák a hajó vételárát is. A teljes költségek megfizetése után a hajó tulajdonjoga a szerződés szerint a felújítást Megrendelőre száll. A szerződéskötés feltétele, hogy a hajó teljes felújítását Szegeden a MAHART TISZAYACHT Kft. mint fővállalkozó végzi, a hajó Magyarországon, Magyar tulajdonban marad és felújítás után személyszállítást végez a Tisza és Duna folyókon.”

Vagyis a 100.- forintért megkapott remek hajót, melyben egyetlen lámpa, egyetlen négyzetdeciméter intarzia a teljes vételár többszörösét éri, csak úgy hajlandók kiadni a kezükből, ha előbb sok-sok pénzt kereshetnek rajta.
Megkértem a Gresham épületének felújítását, szállodává alakítását nagyszerűen levezénylő kanadai üzletembert, jönne velem Szegedre, megnézni a hajót, segíteni, tanácsot adni, mit lehet tenni? Jött, látott, utána nézett, majd azt mondta, hogy ha nem lehet elérni, hogy Popovitsék csak az úszó-képességig végezzék helyben a munkálatokat, s aztán kiadják a kezükből (tápéi kikötőjükből) úgy, hogy el lehessen húzni a testet a Dunára, – mondjuk – a komáromi hajógyárig, akkor nem lehet felelősséggel, s ezzel az ajánlattal mit kezdeni…

Szőke Tisza Lámpa (Fotó: Ráday Mihály)

Az Európa Rendezvény Iroda Kft. – mely tucatnyi személyhajót üzemeltet a Dunán, résztulajdonosa a Mahart-Passnave Kft.-nek is – megállapodott a Tiszayachttal, hogy a hajót felújítja, vállalván annak a feltételeit is, miszerint ez meg fog történik egy éven belül, mégpedig ott, Szegeden. Neuwirth Csaba, a cég munkatársa – mint olvasom a neten – elmondta: „a Szőke Tisza hajó marad. Egyelőre pontosan nem tudni, hogyan újítják föl; csak úszóképessé teszik, vagy gőzgépei is életre kelnek.”

Szőke Tisza fa díszítmények (Fotó: Ráday Mihály)

Ezek után Dávid Attiláék SZEVIÉP nevű Kft-je vette meg a Tiszayachtot hajóikkal, épületeikkel együtt, s létrehozta a Szőke Tisza Hajó Nonprofit Kft.-t, majd ez a társaság azonnal visszavonta elődjének az Európa Rendezvény Irodával kötött megállapodását. Eléggé komplikált a szomorú végű történet. Ma a terület a Varga Mihály érdekeltségéhez tartozó KÉSZ Csoporté, csak az e területen álló(?) Szőke Tisza maradt a Szőke Tisza Nonprofit Kft tulajdonában. A felszámolást vezető Csabaholding által még 2012. tavaszán meghirdetett árverés után fél évvel, szeptember 26-án megkezdődött a hajó bontása. Készült a Balogh Tamás vezette Hajózástörténeti és Hajómodellező Társaság jóvoltából jó néhány az ügyet népszerűsítő internetes anyag, a Zoltán Alapítvány részéről pedig olyan terv is, amely a hajótest teljes újjáépítését lehetővé tenné, felhasználva a megmaradó alkatrészeket. Ez – egészen nyilvánvalóan – más kategória, mintha már a Tápéra szállítás után megkezdték volna a tulajdonosai a hajó felújítását – idejében. A máig megmaradt eredeti elemeket – úgy hallom – Vargáék elraktározzák az (ex)Tiszayacht telepén, vagy esetleg a Zoltán Alapítványhoz kerülnek Neszmélyre…

Szőke Tisza orrszalon (A kép Ráday Mihály tulajdona)

Sok pompás tartozéknak már korábban lába kelt. Hiszen az évek óta egy helyben kikötött, s minden télen a Tiszába fagyó hajótest a jégen át könnyen megközelíthető volt. Őrzés nélkül pedig… A parancsnoki hídról minden szerelvényt elloptak, vasat, rezet, fát elloptak, hiányoznak a hajó lapátkerekei, az egyetlen, még megmaradt csillárt összetörték, a hajótestben található étteremből a szekrényeket is „kimentették” már, és így tovább. Az árverésre – nem véletlenül – fémhulladék kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók jelentkeztek. Mint megtudtam, az interneten elérhető színesfémhulladék árlisták szerint egy kiló vas 2012-ben 60 forintot ér. A Szőke Tiszában pedig a felmérés szerint minimum 200–400 tonna hasznos fém található. Ez 12–24 millió forintot érhet… Meg is nyerte egy, a bontásban érdekelt vállalkozó az árverést.

A magyar állam beavatkozása gyakorlatilag csak 2012 tavaszán, a hajó elsüllyedése után(!) történt meg. A lelkes civilek kezdeményezésére vizsgálódó Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum és a kulturális örökség védelméért felelős (éppen részben megszűnő, részben átalakuló szervezet) illetékes vezetője ekkor már csak néhány lényegesebb alkotóelem megőrzését tartja lehetségesnek, fontosnak és kivitelezhetőnek. A nem az egész hajót, hanem egy „tárgyegyüttest” védelem alá helyező határozatban felsorolt elemek: az árbocrúd, árboctalp, a kéménybillentő mechanika, a horgonycsörlő, a szellőző kürtő, a 3 hengeres expanziós kormánymű-kormányrendszer, a kormánylapát, a gőz-segédkormány (tulajdonképpen a „szervó-kormány” őse, elődje!), a lapátkerék-tengely és tengelycsapágyazás, valamint a gép gyártmánytáblája. A rendelkező rész ezt követően előírja, hogy „a tárgyegyüttes tulajdonosa – jelenleg a hajót bontó cég – köteles a védetté nyilvánított elemeket épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és állagmegóvásukról gondoskodni”.

Szőke Tisza maga nemében egyedülálló lépcsőháza (Fotó: Ráday Mihály)

Az interneten számos színes fényképen tekinthető meg a hajó „fogyása”, süllyedése, szomorú vég(hó)napjai. Ennek az írásnak legyen a kísérője néhány olyan fotó, amelyet már akkor készítettem, amikor a hajó már a tápéi öbölben „állt”, de még mindene megvolt. Amikor még bizony meg lehetett volna menteni, helyrehozni, hogy ismét vigye az utasokat Budapest – Pozsony és Bécs között, mint tette hajdanán, s ahogy tehetik ma is sokat látott, öreg gőzhajótársai más, szerencsésebb országokban Svájctól az Egyesült Államokig.

2012 márciusában előterjesztést készítettem a kulturális ügyekért felelős miniszternek a hajó mentése érdekében, szeptember-október során ugyanezért megkerestem minden további elérhető kormányzati kapcsolatot. A hajó szétvágását novemberben leállíttatták. A vízszint emelkedik, a jegesedés megindult. „A többi néma csend…”

A Szőke Tisza II, illetve a IV. Károly oldalkerekes dunai gőzhajó, melyet 1917-ben a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. épített Újpesten, kimúlt Szegeden 2012 decemberében, 95 éves korában.

Ráday Mihály

1927. január 27-én vezették be Magyarországon a Pengőt, az ekkor kiadott bankjegy legnagyobb névértéke 100 pengő volt, amelynek egyik oldalán Mátyás Király volt, másik oldalán a Budai Vár egy kétkéményes gőzhajóval, amelyet a Szőke Tiszáról mintáztak. Egy ilyen bankjegy értéke jó állapotban MINTA felirattal kb. 200 ezer forint. A Magyar Állam eddig egyetlen ilyen bankjegy árával sem járult hozzá az utolsó dunai távolsági gőzösének megmentéséhez.

Ha úgy gondolod, hogy ez nem helyes írd alá ezt az online petíciót.
http://www.peticiok.com/signatures/mentsuk_meg_a_szke_tisza_gzost/

A muemlekek.info üdvözli a Zoltán Alapítvány “Egy ország egy hajóért, egy hajó a Nemzetért!” kezdeményezését, amelyben értékmentés céljából ki kívánja vásárolni a Szőke Tisza ex. IV. Károly gőzös belső gépeit és a még használható belsőépítészeti elemeit a hajó leendő tulajdonosától, hogy azt beépítse egy új IV. Károly vonalait megidéző hajóba.

Ugyanakkor jelen pillanatban nem tudja támogatni a Zoltán Alapítványt a következő okok miatt:

Egyrészt, mert a muemlekek.info-hoz kapcsolódó személyek szemében elsődleges a kulturális örökségvédelem, és az üzleti hasznosítás kevésbé dominál.

Másrészt, bár a Zoltán Alapítvány szakmai kompetenciáját nem kérdőjelezzük meg, de ismerjük Szabó Endrének, a hajót építő Ganz Danubius hajóépítő mérnökének a szakvéleményét is, amelyben kifejti, hogy a „hajót nem feltétlenül kell kapkodva szétvágni, lebontani”.  Ezenkívül figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a hajó 2010-ben NFÜ pályázaton jelentős összeget, 585 millió forintot nyert, a hajó akkor még felújítható volt, hitt benne az akkori tulajdonos és az NFÜ is hitelt adott neki.  Ezekután nem vagyunk száz százalékosan meggyőződve a hajó menthetetlenségéről.

Azt gondoljuk, bármilyen értékmentés, csak egy felúsztatott hajónál lehetséges, sőt a tényleges korrekt lebontás csak a szárazföldön kivitelezhető, ahogy a Medway Queen esetében történt. Ugyanakkor a KÖH korrekt értékítéletéhez szintén szükség van a hajó bejárására.  Így azt gondoljuk, hogy a legfontosabb a hajó újra úszó képes állapotba hozása. Ha a Zoltán Alapítvány szándékában áll akár honvédség segítségével, akár nélkülük a hajó felúsztatása, akkor mind anyagi, mind humán erőforrásainkra számíthat.

Természetesen, később, ha már nincs más esély a hajó megmentésére, akkor támogatni fogjuk az „Egy ország egy hajóért, egy hajó a Nemzetért” mozgalmat. Most még jelen pillanatban erőforrásainkat a honvédség részére tartjuk fenn, vagy bárki másnak, aki hajlandó megpróbálni a hajó felúsztatását.

Budapest, 2012. április 24.

Kárpáti Zoltán

A hajó történeti múltját és a magyar történelemben betöltött szerepét már több oldal is feldolgozza, többek között mink is filmhíradókkal fűszerezve.  Viszont adósok vagyunk a magyar és a nemzetközi hajók közt elfoglalt helyének bemutatásával.

Fennmaradt magyar tulajdonú oldalkerekes személyszállító gőzhajók

A sok hajóból magyar tulajdonban három személyszállító oldalkerekes gőzhajó maradt.

Mégpedig:

Kossuth – ex Leányfalú ex Rigó  ex Ferencz Ferdinánd Főherceg – (FERENCZ FERDINÁND FŐHERCZEG típusú) 1913-ban készült 61,80 m hosszú egykéményes oldalkerekes gőzhajó. Ma a Zoltán alapítványnak köszönhetően a hajótest jó állapotban van. Étteremként üzemel a Lánchídnál, gőzgépe üzemképtelen.

Kossuth gőzhajó

Szőke Tisza II. – ex Felszabadulás, ex Szent Imre, ex Sas, ex IV. Károly – (IV. KÁROLY/1917 típusú) 1917-ben készült Budapesten, 77,40m hosszú (átépítés után 80,60 m) kétkéményes oldalkerekes gőzhajó. Leromlott állapotban áll, félig vízzel elárasztva, de gőzgépe komplett és működéshez közeli állapotban van.

Szőke Tisza

Petőfi – ex Szent László – (FERENCZ FERDINÁND FŐHERCZEG típusú) 1913-ban készült Komáromban 62,35 m hosszú egykéményes oldalkerekes gőzhajó. Jelenleg a Zoltán alapítvány tulajdonában van, miután 1987-ben Apatinban, a Boris Kidric hajógyárban kiégett. Gözgépe megrongálódott.

Petőfi gőzhajó (a kép forrása: http://sarmasi-zoli.lapunk.hu)

A Szőke Tisza a fennmaradt magyar gőzhajóállomány legnagyobb darabja. Ebbe beleértendő szélesség, hosszúság és a fedélzet szintek száma. Gőzgépe a elsüllyedezés előtt csaknem működőképes volt. Osztályának egyetlen darabja szemben a Kossuth és a Petőfivel, akik ugyanazon típust képviselnek.

Viszonya a kétkéményes oldalkerekes gőzhajókhoz

Alapjába véve ez könnyű helyzet, hiszen három darab kétkéményes oldalkerekes gőzhajó maradt fenn.

Szőke Tisza II. adatait Lásd fentebb.

Ps Waverley (PS WAVERLEY) 1946-ban készült Glasgow-ban 73,13 hosszú kétkéményes oldalkerekes gőzhajó. Állapota természetesen tökéletes. National Historic Ships tagja, tehát ugyanazon klubban van mint a HMS Victory, vagy a most rekonstrukció alatt levő Cutty Sark. Ebben a pillanatban a legnépszerűbb gőzhajó a világon, amibe feltehetőleg a 2011-es Sherlock Holmes film is belejátszik, amiben feltűnik.

Waverley kétkéményes gőzhajó

Tudor Vladimirescu - ex Grigore Manu, ex Sarmisegetuza, ex CROATIA (PANNONIA/1854 típusú) gőzhajó. 1854-ben készült DGT Óbudai Hajógyárában, mint vontató. 59,44 m hosszú és 14,63 m széles. 1874-ben építették át személyhajóvá. 1918-ban hadizsákmányként Romániába kerül. A hajó sokszor állt közel a feldaraboláshoz és sokáig várakozott a felújításra a pénzhiány miatt, de végül 2002 és 2003 között megtörtént a felújítása. Kormányzati protokoll hajó lett.  Egyébként a világ legöregebb fennmaradt gőzhajója.

Tudor Vladimirescu gőzhajó román állam protocoll hajója

A Szőke Tisza nagyobb mindegyiknél. A második legidősebb kétkéményes oldalkerekes személyszállító gőzhajó, ha letekintünk, attól hogy a Tudor Vladimirescu vontatóként kezdte pályafutását.

A hajó viszonya a többi oldalkerekes személyszállítóhoz.

A hajó korával jelentős helyet nem tudd ki harcolni, sok hasonló vagy idősebb korú gőzhajó maradt fenn. Persze ez nem jelenti, hogy kora nem megbecsülésre méltó

Amiben igazán jelentős az a mérete. Az összes fennmaradt Magyarországon gyártott gőzhajónál nagyobb. Nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el. összesen két vagy három hajó előzi meg.

De Majesteit –ex Rheinland , ex Rudesheim, ex Prins der Nederlanden -a legnagyobb oldalkerekes gőzhajó, amely eredeti hajtással fennmaradt. 1926-ban épült Kölnben  Sachsenberg-nél  hossza  81.32 m.

De Majesteit a világ legnagyobb gőzhajója

La Suisse 1910-ben építette Sulzer Brothers Winterthur-ban hossza  78.5 m.

La Suisse gőzhajó (kép forrása: http://genevalunch.com)

Goethe  1913-ban épült Kölnben  Sachsenbergnél  hossza 83 eredetileg 77.8 m. Jelenleg dízel hajtással rendelkezik, ezért besorolása nehéz.

Geothe gőzhajó (kép forrása: fotocommunity.de)

Tehát a Szőke Tisza a világ négy legnagyobb fennmaradt oldalkerekes gőzhajója közé tartozik. Az első és letaszíthatatlan a De Majesteit, utána a sorrendet már bár hogy lehet alakítani a különböző tényezők kizárásával és belekalkulásával.

Oldalkerekes személyszállító gőzhajók a világban

Ténylegesen működő oldalkerekes személyszállító gőzhajója 11 országnak van.

• Angliának három, de folyamatban van többnek a restaurálása vagy újra építése.
• Svájc abszolút gőzhajó nagyhatalom 14 személyszállító gőzösük van és 3 leállított jó állapotú.
• Németország 13 gőzhajóval rendelkezik, ebből 9 Drezdában találh.
• Ausztriának kettő, ebből a Schönbrunn Magyarországon készült és idén lesz 100 éves és ezen alkalomból hazalátogat.
• Olaszországnak Cseh országnak két-két hajója van.
• Romániának szintén két hajója van egyik a Tudor Vladimirescu, amelynek már említettük magyar vonatkozását.
• Hollandiának, Norvégiának, Dániának, Svédországnak egy-egy gőzhajója van.
• Magyarországnak egy sincs!

A fenti üzemképes személyszállító gőzösökön kívül még maradtak fenn nagy számban gőzhajók különböző állapotban, némelyek jó statikai állapotban mint a Kossuth, és vannak leszerelt állapotúak, mint a Szőke Tisza és a Petőfi. És vannak sajnos menthetetlen állapotban levők is.

A Szőke Tisza jelen pillanatban félig elsüllyedt állapotban van, hogy van e neki vissza út azt még senki se tudja. Mindenesetre különleges kincs, hisz számos paraméterében világ első, 800 lóerős gépe még mindig jelentős, mindig is protokoll hajó volt szemben a Tudor Vladimirescu-val.  A válasz, mint mindig, az anyagiakon múlik, vajon a XXI. századi magyarságnak van-e, ereje, hajtandósága, pénze megmenteni, azt a hajót, amelyet ősei építettek, miközben az első világháborúban több fronton harcoltak. El kell dönteniük, hogy az eredeti hajótestet akarjuk megépíteni, vagy egy új gazdaságosabb replikát!

Április 7-én 10 órakor Balatonfüredre befut a patinás jókai gőzős és ezzel megnyitja a hajózási szezont.

A hajót térzenével, énekkórussal és köszöntővel és zászlófelvonással várják.

A köszöntés után ingyenes sétahajózásra várják a megjelenőket.

Európa egyik legnagyobb karácsonyi vására a bécsi adventi vásár, amely különösen felkapott a magyarok körében. Ott jártunkkor a látogatók legnagyobb számban magyar anyanyelvűek voltak, de az eladók között is jócskán találhattunk magyart. A legnagyobb adventi falut a Városházánál találjuk, de egy kisebb adventi vásár a múzeumi negyednél is van. Ugyanakkor az autentikusabbat a Hofburgtól északra találjuk egy kis utcácskában, itt jórészt osztrákok vannak és ott különféle füstölt húsokat kolbász árulnak, no meg puncsot, mert ugye anélkül nem advent a bécsi advent.

A több száz négyzetméteren elterülő interaktív kiállításon idén a csodálatos természetet fedezhetjük fel.

Az előző évek hagyományait folytatva idén is különleges húsvéti kiállítással és tavaszköszöntő játékkal várjuk látogatóinkat! Az idei vezérmotívum természetismeretünk bővítése, melyhez múzeumunk bebarangolását ajánljuk. Igazi felfedező kalandnak ígérkezik az óriás hímes tojások felkutatása a vár területén, miközben szélesítjük tudásunkat a múzeum erdészeti, halászati, vadászati kiállításában. Áttekinthetjük a magyar mezőgazdaság történetét is a honfoglalástól napjainkig. Akik a szellemi akadályverseny állomásait végigjárják, azoknak kis ajándékkal kedveskedünk!

Természetesen az idén is szeretettel várjuk az érdeklődőket a közel 600 négyzetméteren elterülő húsvéti kiállításunkra. Itt megismerhetjük a húsvét történetét és hagyományőrző szokásait, emellett valódi díszített tojásokban is gyönyörködhetünk. Neves népművészek (tojáshímző és patkoló, fafaragó, kosárfonó, csuhéfonó, mézeskalács készítő, nemezelő, foltvarró) legszebb munkáiból láthatunk válogatást, és készítését a helyszínen is megfigyelhetjük.

Ugyanitt húsvéti portékák és tavaszi növények vására!

Szeretettel várjuk látogatóinkat a Vajdahunyadvárban!

Belépőjegyárak:

• felnőtt 1150 Ft,
• gyermek és nyugdíjas 950 Ft,
• csoportos 750 Ft (minimum 10 fős óvodai és iskolai csoportok),
• családi jegy 3800 Ft (2 felnőtt és 2 vagy 3 gyermek).

A belépőjegy a múzeum egész területére érvényes!

Forrás:
Mezőgazdasági múzeum

Kapcsolódó linkek:
Műemlék::Vajdahunyadvára