Neszmély
Neszmély
Neszmély fekvése
Neszmély Komárom Esztergom megyében fekvő község, amely a Tatai kistérséghez tartozik. Északról a Duna, délről a Gerecse határolja, nyugaton az István patak válassza el Dunaalmástól, keletről pedig Mikoviny Sámuelről elnevezett, 1747-ben épült csatorna szolgál határul . Neszmélyhez tartozik még északon számtalan kis sziget is a Dunán; Roszicska-sziget, Lábár-sziget, Mocsi-sziget.
A község fő megélhetési forrása az idegenforgalom mellett a bortermelés, a kiváló agyagos talajnak köszönhetően a település az Ászár–Neszmélyi borvidék központja.
A város neve
A város neve szláv személynévből ered, már a XII-XIV. Században említik az oklevelek a települést, Nesmel, Neszmel, Nezmel írásmóddal. A középkorban a falunak volt egy másféle megnevezése is, Longa Villa és Langendorf, amely a falu Dunával párhuzamos hosszanti elfekvésére utal.
Neszmély történelme
Kőkor
A településről a Paleolitikumból származó leletet még nem találtak, de nem lehetetlen, hogy a közeli Vértesszőlősi 400 ezer éves őskőkori ember megfordult a környéken. A mezolitikumból csak bizonytalan kormeghatározású szórvány leleteket ismerünk, de a neolitikumból már egy konkrét települést.
1959-ben a Tekeres Patak mentén egy dél-balkáni népességgel kapcsolatban levő Vonaldíszes kultúra telepét tárták fel. A leletek a korai Zselizi kultúra, kottafejes díszítésű csoportjába tartoztak. A régészeknek sikerült lakógödröket, tűzhelyet és kemencét is kiásniuk, ezenkívül tekintélyes számú kerámiát és csonteszközöket is találtak, sőt egy réz árt is, ami bizonyítja, hogy a telep még a rézkorban is használatba volt.
A rézkorban Neszmély környékén két betelepülési irány mutatható ki, egy keleti bevándorlás, amelynek csak szórványleletei ismertek, és egy markánsabb, nyugatról érkező pásztornépek bevándorlása. Az utóbbit képviseli a Tüzdelt barázdás díszű edények kultúrája (Retz-Gajary csoport), amelyhez egy Neszmélyben feltárt hamvasztásos sír tartozik.
Kapcsolodó műemlékek