Nyírbátor

Nyírbátor már a kőkorszakban is lakott terület volt, a környékről több településnyomot is ismerünk. A terület fontos közlekedési úttá vált a bronzkorban. Úti állomás volt a tokaji Tisza átkelő és Erdély között.

A fenti települések ellenére, az ókorban illetve a honfoglalás korában nem nagyon volt lakott, illetve jelentős települések nyomai nem maradtak fenn. Az Árpád-kor idején, ha a terület lakott is volt, a tatárjárás után biztos elnéptelenedet. Ezt bizonyítja, hogy a tatárok dúlása után a Dunántúlhoz köthető családok jelennek meg a Nyírségben. Ilyen nemzetség volt a  Gutkeledek mayádi ága, akik Adonymonostor területén – ma Nyíradony – szereztek területet és építették fel nemzetségi templomukat.

A Gutkeled nembeli Bereck 1279-ben szolgálataiért Kun Lászlótól megkapja Kisbátort, és Bátort, azaz a mai Nyírbátort. Nyírbátor ekkoriban már valamennyire városias település lehetet, mert Bereck rögtön vásártartási jogot szerez Bátornak, másrészt a település lett az új Gutkeled ág névadója, a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó Bátori, vagy más módon írva Báthory, illetve Báthori családnak.

Az Árpádház kihalása után Bátori (Gutkeled) Bereck és családja Károly Robert mellett harcol, csillaguk folyamatosan emelkedőben van. 1316-ban az Erdélyi Borsa Kopasz vajdát legyőzi Károly Robert a Debreceni csatában a Bátoriak segítségével, Bereck fiai pedig több hadjáratban elkísérik a királyt. Természetesen ennek meg is lett az eredménye. 1325-ben Károly Robert engedélyezi a Bátori családnak, hogy az Ecsedi lápnál kővárat építsen. Persze, ha van vár, meg mocsár, akkor kell lenni sárkánynak is, akit egy dicső Bátori hős, legyőz, hogy ez megtörtént mi sem bizonyítja jobban, mint a sárkányos Bátori címer, amely aztán alapja lesz Nyírbátor címerének. 1330-ban a Bátoriak birtokait kiveszik a megyei és királyi ispánság alól és a birtokaikon pallos jogot ius gladii-t kapnak. 1332-ben egy oklevél komoly csütörtöki heti piacról ad hírt Nyírbátorból, amit árumegállító jogának köszönhetett.

A következő években Nyírbátor és a hozzá szorosan kapcsolódó Bátori család virágkorát éli. Nyírbátor felszippantja a környező falvak lakosságát, a Bátoriak pedig szép lassan országos méltóságokra tesznek szert. 1430-1440 között egy ideig Báthori István az országbíró.

1479-október 13 Kenyérmezei ütközetben Kinizsi Pál temesi ispán, Báthori István erdélyi vajda és Vuk Grgurević Branković vezetésével a magyar sereg legyőzi a fosztogatásból hazafele tartó török haderőt. A hadizsákmány óriási volt és ebből a vagyonból Nyírbátorra is tetemes mennyiség jutott. 1480 táján kezdik felépíteni a hadizsákmányból a ma is álló minorita templomot. 1484-1511 között felépül a Bátoriak nemzetségi temploma, amely ma református templom. Ugyanebben az időben lebontják, a korábbi templomként funkcionáló Szent Veronika templomot, vagy kápolnát, ami ha ránk nem is, de neve és a hozzáfűzött népi mitológia, a Szentvér  formájában révén máig fennmaradt.

A XV. század Nyírbátor folyamatosan függetlenedik földesurától, saját bírát választhat, és saját esküdtszék előtt folytathatta jogi ügyeit, egyszer és egy összegben kell az adót fizetnie a földesúrnak.

A mohácsi csata után, a három részre szakadt Magyarország. 1549-ben János Zsigmond és Habsburg Ferdinánd sokéves viszálya úgy tűnt, hogy megoldódik, és az ország nyugati fele és Erdély újra egyesülhet. A szerződés, amelyben János Zsigmond halála után Erdélyt Ferdinándra hagyományozta, Nyírbátorban köttetett meg 1549 szeptember 8-án. A szerződésből nem lett semmi, mint tudjuk, hiszen a törökök minden követ megmozgattak, hogy ne sikerüljön.

A Bátoriak két ága, ecsedi és a somlyói, két különböző uralkodót támogatnak, amin fegyveres konfliktushoz vezet a két ág között. 1564-ben Báthory István későbbi fejedelem, királypárti rokonától elfoglalja a Nyírbátort. 1587-ben Ismét idegen hadak tiporják, román vajda Báthory István parancsára felégette Nyírbátort, ekkor fosztják ki a Bátori nemzetségi templomot is.

1613. október 27-én meggyilkolják Báthory Gábort, vele kihal a Bátori család. A város feletti uralmat 1622 nikolsburgi béke értelmében Bethlen Gábor szerzi meg. Uralkodása alatt számos kiváltságban részesül a város. A város saját pecsétet, kereskedői részére vám és harmincad mentességet kapott. 1638-ban Nyírbátort felmentették a királyi adó alól, valamint a postai előfogat szolgáltatástól. A lakosoknak elengedik a füstpénzt.

1706-ban a Rákóczy szabadságharcban a város a 128 fegyverforgató férfiből 78 áll szolgálatban a fejedelemnél. A szabadságharc azonban kikezdi a Rákóczy család vagyonát is, ezért Nyírbátort zálogba adják a Bánffy családnak. 1715 pestis járvány dúl nyírbátoriban a város elnéptelenedett, nem több mint 85 családot írnak össze népszámláláskor. 1747 Károlyi Ferenc megveszi az Ecsedi uradalmat és a hozzátartozó Nyírbátort. A város lakóit jobbágysorba taszítja. 1774-1812 folyamatos perlekedés a város és a Károlyiak között a város területe miatt. A perek végleges lezárása, csak a XIX. Század utolsó harmadában történt meg. A csatározásokban a város ereje, gazdasági teljesítőképessége felmorzsolódott így, 1886-ban elveszti mezővárosi jogállását. A városi rangot csak 1973-ban szerez újra.