Salona (Solin)

Salona (korábban Salonae) mai nevén Solin. Város és ókori kikötő volt Dalmáciában Splithez közel.

Kr.e. 118-117 Caecilius Delmatius Metellus táboraként szolgált, de később C. Cosconiusnak vissza kellet foglalni Kr.e. 78-76 ban. Conventus Civium Romanorum  (egyfajta önkormányzat) létezéséről Kr. e. 48-tól tudunk, Pompeius admirálisának, M. Octavianus veresége után. Caesar legátusa A. Gabinius itt halt meg 47-ben. Nem sokkal később coloniát alapítottak itt Martia Iulia Salona néven. A város Kr.u. 9-ben Dalmácia fővárosa lett. Az újonnan kialakított úthálózatnak köszönhetően, amelynek egyik fő találkozási pontja volt Salona, a város ennek köszönhetően gyorsan növekedet és fejlődőt.

A markomán háborúk alatt, Kr. u. 170-ben a falait II. Pia III. Concordia Légió csapatai megerősítik.

A városban van annak környékén született Dioclecianus, aki amikor a politikai élettől visszavonult a várostól nem messze a Parton építette fel palotáját.

Salona lakosai a Szláv- Avar fenyegetés miatt feladták a várost és a jól védhető Dioclecianus palotájába vonultak vissza, amely  a középkori Spalato – ma Split -városmagjává lett.