Selmecbánya Szentháromság-szobor

1700-a évek elején Magyarországon dúl a Rákóczi szabadságharc, a leromlott higiéniás állapotok pedig kedveznek a járványok kialakulásának, így arat a fekete halál, a pestis.  Selmecbányát 1709-ben éri el a járvány, lakosainak több mint a felét elragadja.  A pestis csak 1710 szeptemberére kezdett alábbhagyni, ekkor, szeptember 14-én Pirolt Ignác helyettes bíró a jezsuiták templomában ünnepélyes fogadalmat tesz a város nevében, hogy a pestis elhárítására egy szentháromság-szobrot állítanak fel.  1711-ben a közben bírónak kinevezett Pirolt kimondta, hogy a járvány véget ért, így csakhamar hozzá is láttak az emlékmű felépítéséhez a felső piac nevű helyen, amit ma Szentháromság térnek neveznek.

Szentháromság-szobor Selmecbánya.

Ez a szobor megközelítőleg 50 évig ált a helyén, amikor is elbontják és felépítik 1759-1764 között a mai jóval reprezentatívabb szoborcsoportot.

A ma is álló szentháromság-szobor építészeti elemeit egy helybéli kőfaragó, Karl Holznecht  tervezte, a szobrokat, az olasz származású Dionysius Ignatius Stanetti faragta.

Atya, Fiú és a Szentlélek Selmecbánya szentháromság szobor.

A szentháromság szobor talapzatán a helyi templomok,  a bányászat  és a pestis ellen védelmet nyújtó szentek sorát láthatjuk. A talapzaton középen áll Szent Sebestyén, alatta fekszik Szent Rozália. Szent Sebestyén balján Xavéri Szent Ferenc található, mellette Szent Borbála a bányászok védőszentje, majd őt követi, Szent Rókus és Szent Katalin, a szentek körét Szent József zárja be.

A szentek felett három korinthoszi oszlop között Szűz Máriát láthatjuk. az oszlop tetején pedig a szentháromságot.

Mária szobor a szentháromság szoborcsoporton Selmecbányányán

A szentháromság-szobron még két címer is található. Mária Terézia címere, amelyet csak az 1981-82 közötti rekonstrukciókor helyeztek vissza, valamint a város címere.

A Selmecbányai szentháromság-szobor közép-Európa egyik legnagyobb szentháromság-szobra.